Nem, nem egy újabb vámpíros lávsztoriról van szó, Maurice Ash esszéit sem olvastam a teljesség kereséséről (bár ez most egyből két dologra is sarkall), pusztán elérkezettnek vélem az időt arra, hogy hosszú kihagyás után kezdjek megint valamit magammal és a bloggal.
Régóta gondolkodom azon, hogy min változtassak, de rájöttem, ez a blog eddig is a részem volt, én magam voltam, teljes egészében megváltoztatni nem fogom, de lehet, elhagyok néhány dolgot, mindazonáltal bizonyára lesznek majd újak helyettük.
Az elmúlt egy évben sok minden történt, ami lefoglalt, fele annyit nem olvastam, írtam és filmeztem, mint előtte, találtam melót, amivel nem jutok előrébb, de örülni kell neki, hogy van, átértékelődtek az eddigi nézeteim a világ dolgairól, tűntek el mellőlem emberek, és jöttek újak a helyükbe. A világ változik, az élet változik.
“Talán különös dolog ilyet mondani, de egyedül a fejlődésben, az átalakulásban és a változásban találhatjuk meg az igazi biztonságot.” (Anne Morrow Lindbergh)
